Persze olvasom a cikkeket a norvég mészárlással kapcsolatban, és már elsőre feltűnt a sok zavar és ellentmondás, amivel az az ordenáré gyökér a tettét próbálta igazolni. Az az 1516 oldal egyszerűen feleslegesen tárolt tartalom. Például amellett, h bazinagy önverés a bevándárlóellenességet azzal propagálni, h egy helyi gyilkoja a saját népét, az is furcsa ellentmondás, h állítólag még két robbantást készült elkövetni, miközben meglepődött, mert azt hitte, h már az első robbantás után el fogják kapni. Ebből nekem az jön le, h nem a külalak számít, hanem a gondolatok, amik az akaraton keresztül a viselkedést befolyásolják. Meg nem is kellene másokat zaklatni amiatt, ahogyan kinéznek vagy ahogyan élnek, mert általánosan véve, mi sem szeretnénk, ha mások ezt tennék velünk, ugyebár (emiatt nem értek egyet pl. azzal, h törvénnyel szabályozzák egyes európai országokban, h hogyan öltözködjön egy muszlim nő). Ez a fajta logika ugyanis éppen azokra a fundamentalistákra jellemző, akiktől elvileg messzemenően elhatároljuk magunkat. Nyílvánvaló, h egy afgán gyereknek sosem jutna eszébe róbbanószert szereltetni magára, ha nem iszlám szélsőségesek között nő fel, mert nem fertőződne meg káros gondolatokkal. Adott esetben szívesebben élnék együtt egy kedves törökkel, mint egy szemét magyarral. Tehát valami ilyesmi lenne a "kultúrharc" szerintem, a viselkedésminták és a gondolatok versenye, amiben az a taposni való féreg pont a rossz oldalon harcol.

Ebből számomra az következik, h inkább a kártékony gondolatok (nyitva hagyom most azt a kérdést, h a kártékonyságot milyen kritkériumok szerint állapíthatjuk meg, de most legyen elég, h a tömegmészárlás gondolata kézenfekvően egy ilyen), mintsem az emberek mozgását kellene korlátozni. Ezt úgy képzelem el, h az iskolákban nagy hangsúlyt kellene fektetni a kritikai érzék, a szövegértés és a logikus gondolkodás fejlesztésére, h a majd felnőtt ember ne szopjon be minden baromságot (pl. önellentmondó kijelentéseket, értelmetlen mondatokat, mint pl. "a kivétel erősíti a szabályt", stb.). Ám lehet, h ezzel legalábbis meginogna a jelenlegi gazdasági és politikai rendszerünk is, hiszen senki sem hinne többé a politikusok és a reklámok döntő többségének. Képzeljük el, h milyen torz világképe lenne egy olyan gyereknek, aki politikusok beszédei alapján próbálná a valóság képét összerakni! Ha a gyermekeinket nem bíznánk politikusokra, akkor az országunkat vajon miért?

A szarfaszú gennyedék politikai indítékai egyértelműek, hiszen azokat mészárolta, akik az ő nézeteivel szemben "foglaltak" állást (és a zárójel a rengeteg gyerekáldozat miatt van, hiszen valószínűleg inkább a szüleik állásfoglalásáról van szó). De el lehet e pusztítani egy elvont dolgot azzal, h konkrét dolgokat szüntetünk meg? Álláspontom szerint, ha az emberiség kipusztítaná önmagát és másik értelmes lények jelennének meg a Földön, akik, tegyük fel, h szintén különböző színűek lennének, akkor vajon nem merülne-e fel bennük is ez a kártékony gondolat? Nem tudom, de egy fajta szellemi immunrendszer megléte nekik sem fog majd ártani.

Aztán meg sokaknak van az a tripjük, h a norvég börtön mennyire kényelmes (egyébként vajon mennyit számít a kényelem, ha nem szabad egy ember?). Emiatt én nem kapnék akkora sokkot, hiszen egy kultúrkör fejlettségét jól le lehet mérni azon, ahogyan az elesettekkel (árvákkal, hajléktalanokkal, a bűnösökkel, stb.) bánik. A norvég börtön célja ugyanis az, h megpróbálja visszavezetni az elítélteket a társadalomba. És szerintem azt is jól értik, h mint tökéletlen emberek, mi mindnyájan potenciális bűnösök vagyunk.

Hogy az előző posztomra reflektáljak, azt gondolom, h azt a pénzt, amit pl. a melegfelvonulás biztosítására költöttek, el lehetett volna költeni gyermekétkeztetésre (hány joghurtos kifli vagy krumplifőzelék jönne ki belőle?), a hajléktalan ellátás (hány sátrat és hálózsákot lehetett volna venni?) és iskolák fejlesztésére (hány tantermet lehetett volna kifesteni belőle?). Egy ilyen csóró országban luxus a buzik vonulgatására költeni, főleg, h nem mozdít előre semmit.