Nem tudtam korábban, hogy az Írok Boltjában van képregény polc, de tkp. az eladó is percekig kereste, hogy megmutassa nekem. Így hát Aleksandar Zograf (Saša Rakezic) Pszichonautájának boldog tulajdonosa lettem, amelynek alcíme Látomások a Balkánról. Látomások a Balkánról úgy is, hogy onnan - a szerző a szerb nemzet fia - és úgy is, hogy róla. A történetek főként a rajzolóról és szűk környezetéről szólnak, de a kötet címe eleve sejteti, hogy tartalmukat tekintve erősen szubjektívek, hovatovább autobiografikusak vagy milyenek... (önéletrajziak! - a szerk). Pár lapot kivéve a könyv végén minden kép fekete, szürreális, noir hangulatot áraszt. A szubjektivitás egyrészt abból fakad, hogy sokszor álmok és tapasztalatok a sztorik fő témái, másrészt - ahogy a Mancs interjújából kiderül - Zograf szándékosan használja saját figuráját a meséléshez, mert így bátran gúnyolódhat, ironizálhat és szórakozhat a bemutatott valóságon. Egyébként a szerző igyekszik ködbe burkolni valódi kilétét, ami abból látszik, hogy - bár sok meghívást kap a világ minden tájáról - az eredeti nevét a könyv és az ismertetők zöme sem említi, én személy szerint az Indy Magazine egy bejegyzéséből tudtam meg. A Pszichonautában az is jó, hogy Zograf játszadozik a képregény, mint médiafelület jellegzetességeivel és ügyesen váltogat a fikció terei között. Az egyik sztrip például úgy végződik, hogy Zograf megkéri olvasóját, hogy kövesse őt a sötétségbe, majd a képkockák egyre sötétebbek lesznek, mígnem a legutolsó és már fekete kockában teljesen eltűnik a főhős karaktere. Írnék még róla, ha nem lennék lusta, de olvassátok inkább el!

További infó:

Pszichonauta a kiadó honlapján
Pszichonauta az Írók Boltjában
Zograf városkájának, Pančevónak a honlapja
Jamming with Alexander Zograf: Journey Through a Cartoonist's Art and Life