Állítólag a szem a lélek tükre, mert szintén mondják, amellett, mint pl. hogy "csillog a szeme", "szomorúan néz", "fáradtság (vagy fájdalom, stb.) tükröződik a szemén" vagy a "vágy tüze ég benne". De a szem véleményem szerint félrevezeti az embereket, mégpedig azon oknál fogva, hogy az az emberi test egyik leggyönyörűbb szerve. Namármost ha egy fejtől megszabadított agyat tekintünk, melyből az idegeiken csüngenek ki a jobb és bal szemek, akkor beláthatjuk, hogy ezek a szemek nem tudnak önmagukban bármit is sugallni az agy állapota felől. Például furán éreznénk magunkat, ha a kocsányon lógó két szemgolyóval az agy mondjuk "kérdően nézne" ránk.

Ha ez a két szemgolyó egy arcnélküli fejben lenne, mondjuk amin rajta vannak az izmok, és ha a szemgolyók tudnának mozogni akkor már ki tudna fejezni bizonyos dolgokat ilyen mozgásokkal. Például lefelé tekinthetne, amikor szomorú. Ha ennek a fejnek arca is lenne, akkor a szemhájak, a szemöldökök segítségével mégtöbb dolgot lenne képes kifejezni; például előrenéz keskeny szemnyíláson át amikor unatkozik. Szerintem valójában az arcról beszélünk akkor, amikor olyanokat állítunk amikre példát az előző bekezdés elején írtam. Ezért valójában azt mondjuk, hogy "az arc a lélek tükre". Vagy ha nem azt mondjuk, akkor valójában azt kellene.